Mitől stresszoldó egy masszázs?
Gyakran találkozhatunk ezzel a kifejezéssel, amikor különféle masszázsokról olvasunk, vagy kezelést szeretnénk választani magunknak. De vajon tisztában vagyunk vele, hogy mi rejlik emögött? Ha megértjük a stressz és a stresszoldás lényegét, akkor sokkal könnyebben tudunk megfelelő kezelést választani magunknak.
Mindenekelőtt érdemes tudni azt, hogy kisebb-nagyobb mértékben mindegyik masszázs stresszoldó, A masszázs, mint eljárás természetéből adódóan oldja a stresszt. Sokkal izgalmasabb kérdés, hogy hogyan teszi ezt, és melyik masszázs oldja jobban és melyik kevésbé. A legkézenfekvőbb kezdésnek az tűnik, ha először tisztába tesszük a stressz fogalmát.
A stressz fiziológiája
A stressz egy olyan komplex fizikai- és tudatállapot, melyet a vegetatív idegrendszer hoz létre, és aminek ha a normál funkcióját nézzük, az nemhogy nem egy negatív, hanem egyrészről igenis pozitív dolog. Ugyanis természetes működésében a stressznek az a feladata, hogy segítsen téged az életben. Amikor a szervezet veszélyt észlel, az említett vegetatív idegrendszer bizonyos hormonok termelését ösztönzi. Ilyenkor a vér egy jelentős része a perifériákról (bőr, ujjvégek), és az ekkor "szükségtelen" másodlagos belső szervekből (gyomor, belek, ivarszervek, stb) a vázizomzatba és az elsődleges belső szervekbe (agy, szív, tüdő) áramlik. Ezt a fiziológiás állapotot hívja az orvostudomány stresszállapotnak.
És hogy ebben mi a pozitív? A több vér (több oxigén) hatására az agyunk teljesítménye megnő, jobban és kitartóbban tudunk koncentrálni. Ugyanígy vázizmaink, szívünk és tüdőnk is jobban teljesítenek, erősebbek lesznek. Ezért hozza létre belső vezérlő rendszerünk a stresszállapotot. Hogy a lehető legjobb esélyeket biztosítsa a túléléshez egy éles helyzetben.
Persze manapság nem ez jut az ember eszébe a stresszről. A modern civilizáció hatásai miatt a stressznek egyfajta negatív jelentése lett. Rohanó, egymással versengő életünkben sokkal többet tartjuk magunkat stresszben, mint nyugalomban. Így szervezetünknek nincs ideje megnyugodni, kompenzálni, és a megnövekedett, túlzott stresszállapot egyszer csak kórossá, s így károssá válik. Képesek vagyunk még akkor is "stresszelni" valamin, ha a valódi stresszhelyzet már elmúlt, vagy még nem jött el, és már/még nyugalomban kellene lennünk. Elég a legegyszerűbb példákba belegondolni. Egy fontos állásinterjúra készülve már előző este hajlamosak vagyunk nem aludni, és azon izgulni, hogy mi lesz holnap. Pedig a valós stresszhelyzet csak másnap lesz. Aztán ha esetleg rosszul sikerül, akkor még egy hét múlva is azon rágódunk.
A modernitással valahogy elfelejtettünk a jelenben élni. Nem csoda hát, hogy szervezetünk teljesen összezavarodott. Felborult a stressz és relaxáció természetes egyensúlya, és vele az egész hormonháztartásunk. Túl sok a stressz, kevés a nyugalom, ráadásul folyamatosan álarcot kell viselnünk, hogy ez ne látszódjon kifelé. A mindenkori orvosi statisztikák ezt a jelenséget gyönyörű szépen alá is támasztják. Manapság évről évre nő a gyomorfekélyek, bőrbetegségek, vese- és májelégtelenségek, merevedési zavarok száma (kevés vér = alulműködés), a másik oldalon pedig a szívrohamok, magas vérnyomás, izomgörcsök és agyvérzések úgyszintén egyre csak sokasodnak (sok vér = túlműködés).
És hát itt jön be a képbe a szóban forgó hivatás, a masszázs tudománya, aminek emiatt a jelenség miatt van minden eddiginél nagyobb létjogosultsága.
Hogyan hat a masszázs?
De mégis, milyen az igazán jó stresszoldó masszázs?
Ebből következik, hogy a tartós stresszoldáshoz mindkét résszel behatóan kell foglalkoznunk. Egy masszőrnek, aki elsősorban fizikai behatásokat eszközöl a kezeivel, a stressz elsődleges jelenségeit, azaz a mélyebben fekvő feszes izomcsomókat kell oldania ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mértékben készítse elő a hosszabb távú relaxációt. Bár a lágy, érzéki érintések jól esnek az elmének, azonban tartós stresszben az izmok állnak be a legjobban. Megkeményedve megrekesztik a beléjük jutott vért, nem engedik azt normális ütemben folyni, cserélődni, így a természetes relaxáció hiányában az izomrostok krónikusan feszessé válnak, görcsök keletkeznek bennük, amik ha nem kerülnek feloldásra, akkor ez az állapot masszázs után hamar visszahat az elmére is. A túlfeszült, sokszor kőkemény izomrostokat pedig csak simogatással nem lehet feloldani.